A fosszilis tüzelőanyagok több mint egy évszázada tartó égetése egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekhez vezetett, ezek pedig egyre veszélyesebbé váltak a természetre és az emberekre nézve a világ minden régiójában.
Különleges logóval tiszteleg Mario Molina mexikói vegyész munkássága előtt a Google.
Az ausztráliai Darling folyóban annyira lecsökkent az oxigén mennyisége a 42 Celsius-fokos hőhullám miatt, hogy a halak megfulladtak a vízben.
A Kínai Meteorológiai Hatóság (CMA) szerint a múlt hónapban egyes déli régiókban a megszokottnál körülbelül 20 nappal korábban érkezett a tavasz.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez, ha nem változtatunk sürgősen.
Szélerőművek ellen tiltakoznak a klímaaktivisták, amelyek működése sérti a számi kisebbség jogait.
Az éghajlati kockázatok felmérésével foglalkozó XDI a világ több mint 2600 régiójánál vizsgálta meg, hogy mennyire vannak kitéve a globális felmelegedés okozta környezeti katasztrófáknak. Kevés országban dőlhetnek hátra az eredmények láttán. Magyarországon sem.
Szokatlan ötlettel álltak elő az amerikai Utah-i Egyetem tudósai a globális felmelegedés ellen. Az alapötlet nem újdonság: még a világűrben kellene blokkolni a beérkező fény egy részét. Amire felhúzza az ember a szemöldökét, az az, hogy ezt holdporral tennék.
Kifejezetten rossz hír, hogy már évek óta egyre jobban melegednek az óceánok: a tengerszint emelkedéséhez és a szélsőséges időjárási eseményekhez is kapcsolható ez a folyamat, és fokozza a globális felmelegedést is.
Rekordalacsony szintre süllyedt az Antarktisz körüli tengeri jég felülete, a tudósok azt mondják, még sohasem láttak ilyen szélsőséges helyzetet. A jég kiterjedése várhatóan még tovább csökken, mielőtt az idei nyári olvadási szezon véget ér.
A globális felmelegedésnek javarészt vesztesei vannak, de néhány élőlénynek kifejezetten kedveznek a megváltozott körülmények. Közéjük tartoznak a trópusi és szubtrópusi vidékeken élő faevő termeszek.
Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.
Tamara Iungman, a barcelonai egészségtudományi intézet kutatója szerint ha a városokban 30 százalékkal növelnék a fával beültett területek arányát, kevesebben halnának meg a hőhullámok miatt.
Ha nem változtatunk, semmit, hamarosan az ideihez hasonló telekhez kell hozzászoknunk Magyarországon. Valószínűbb azonban, hogy ennél is melegebb lesz. Amennyi előnyt, ugyanannyi nehézséget is jelent, ha le kell mondanunk a leghidegebb évszakról.
A szén-dioxid-kompenzációt előszeretettel használják a legnagyobb vállalatok a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, esetenként teljes kiváltására, de egy nemrég megjelent nemzetközi oknyomozó riport szerint a rendszer alapját jelentő karbon krediteket kibocsátó vállalat tevékenysége sok esetben egész egyszerűen full kamu. Mire jó a szén-dioxid-kompenzáció, és mire nem? Ki ver át kit? 1-ből 1 az tényleg 0?
A klímaaktivista hevesen kritizálta, hogy az ENSZ következő klímacsúcsát egy emirátusokbeli olajcég igazgatója vezeti majd.
A légkörkutatók szerint a légkörben lévő por akár 8 százalékkal is visszafoghatja a globális felmelegedést. Probléma viszont, hogy 1980 óta folyamatosan kevesebb van belőle.
Nagy eséllyel alakul ki az év második felében az El Niño jelenség, ami a globális felmelegedés mellett további hőmérséklet-emelkedéssel járhat. Kutatók szerint a következő öt évben a Föld felmelegedésének mértéke jó eséllyel eléri az 1,5 Celsius-fokot.
Az éghajlatváltozás számos országban, területen okoz szélsőséges időjárást, a heves esőzésektől az aszályon át a hőhullámokig.
Egy grönlandi jégmagvizsgálat szerint az északi sziget hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal melegebb a 20. századi átlagnál.
